Réka:

A Perecesi Tündérkert Projekt keretein belül indult blogos műhely első napján azt a feladatot kaptuk, hogy itt Perecesen olyan dolgokat fényképezzünk le, melyeket szépnek tartunk és felkeltették az érdeklődésünket. Én az utca túl oldalán lévő romos házat választottam. Akárhányszor ránézek erre a házra, mindig elképzelem, hogy milyen lehetett amikor még új volt. Aztán azok a kérdések merülnek fel bennem, hogy vajon éltek/élt-e ott valaki, és miért néz ki úgy ahogy.
Sokan találgatnak, hogy mi történhetett a házzal. Valaki azt mondja, hogy tűz ütött ki, de néhányan csak az időre fogják.

Evelin:

Ez a kép a blogos műhelyben készült, és épp beszélgettünk, közben fényképezőgép volt a kezemben. Kisannát - igen, neki ilyen különleges, ritka keresztneve van! - szépnek találtam, lefotóztam, többször is. A gépen a "neonos" beállítás volt a legjobb erre a témára, ezért ezt tettük fel ide.

Panna:

Perecesen a bányaigazgatósági épületben jártunk. Ezt a képet ott készítettem, egy első emeleti ablakból kinézve. Nagyon szép romos épületben voltunk, amit körbejárhattunk. Emögött található a másik elhagyatott ház, amit lefotóztam. Senki sem tudja, mi lehetett ott egykor...

Márk:

Bementünk az igazgatóságra, volt ott egy pince is. Le szerettem volna menni, csak túl nagy volt a sár. Sötét volt, ezért fent maradtam. Nem is vettem észre a lentről felfelé áramló titokzatos fehér gömböket, csak utólag, a rólam készült - Evelin által kattintott - képen láttam meg... Vajon mik lehettek?!

Miki:

Van egy ház a végállomásnál: az egykori bányaigazgatósági épület. Kívülről olyan szépnek, és egy kicsit elhagyatottnak látszik. Az egyik nap a barátokkal bementünk. Amikor bemerészkedtünk teljesen megdöbbentünk a látványtól. Belül annyira ijesztőnek, romosnak, félelmetesnek látszott. Kintről olyan szép, de belül nagyon romos és lepusztult. A barátokkal tovább merészkedtünk.  A földön üvegdarabkák vannak, leszakadt tapéták, elkorhadt fadarabkák. Nagyon ijesztő látvány volt. Bementünk minden szobába. Az ablakoknak az üvegei ki voltak törve, amikor kinyitottuk őket olyan rémisztő, nyikorgó hangot adott ki. Amikor felmentünk az emeltre és szétnéztünk, az egyik terem olyan volt, mintha régen ott egy konyha lett volna. Aztán meguntuk és hazamentünk.

Réka:

Ez a kép a bányaigazgatóság épületében készült, ahol a barátaimmal és a tesómmal voltam.
Ott találtunk egy piros, poros fotelt. Ezért a barátaim és a tesóm azt találták ki, hogy vicces lenne , ha leugranának a poros fotelról miközben én lefotóznám őket.Szerintem nagyon jó lett ez a kép , ezért csináltam. Remélem lesznek még ilyen közös pillanatok.